Sajnos egy családi tragédia indított, navigált erre az útra, amit járok, és amiről kiderült…ez az én utam. Egyetlen Öcsikém harmincpár évesen itt hagyott bennünket. Az élete a vadászat volt, szinte minden idejét az erdőn, mezőn töltötte. Úgy éreztem , csak akkor tudom feldolgozni Testvérem elvesztését, ha folytatom az „örökségét” a vadászatot, ami az élete volt.
2010-ben sikeres Állami Vadászvizsgát tettem, és az elkövetkezendő 6 évben szinte minden szabadidőmet a vadászatnak szenteltem. Rendszeresen jártam apróvadazni, ahol – bár nem saját kutyával- de kutyussal is tudtam vadászni. Volt módom elsajátítani , mit is kell tudnia egy vadászkutyának. Megfogalmazódott bennem, hogy nekem is jó lenne egy saját vadászkutyi, de nem vizsla. Akkor találkoztam egy igazi csodás arany Golden retrieverrel, ahogy megláttam, a szívem kettővel többet dobbant, azonnal tudtam , éreztem IGEN !!!! Ő kell nekem! Elvarázsolt egy szempillantás alatt.
Ő volt Hector, az első Goldenem, aki hobby kutyusként érkezett családunkba. Onnantól éreztem a vadászat és a kutyázás „aránya” megváltozott számomra. Minden időmet Hectorral töltöttem, és azt éreztem nem tudok vele betelni. Nagyon szeretnék mellé egy kislány kutyát is. Lenyűgözött az intelligenciája, a jelleme, a kedvessége, az állhatatos hűsége.
Hosszas keresgélés után rátaláltam a Pearl Of Hunters kennelre, Hazafi családra, akikhez a mai napig töretlen barátság fűz. Egy csodálatos kiskutyát kaptam Tőlük, Lisácskát, aki a kennelalapító Kutyám lett. Lisácska olyan motivációt hozott az életembe, amiről nem is álmodtam. Sok mindenre megtanított…. Nélküle nem lennék ma az az ember aki vagyok.
Családunkba költözésével minden megváltozott, gyökerestül felforgatta az életünket, új terveket, célokat , motivációkat adott, sok mindenben utat mutatott. Pedig „ CSAK” egy Kiskutya és mi mindenre képes. Csodálom attól a naptól fogva ahogy megismertem, és nem tudok elég hálás lenni a Sorsnak Érte. Lisa egy sokoldalú kutyus, aki nem csak a kiállításokon hanem a munka világában is megállta a helyét, legyen az terápia vagy épp retriever tréning.
Lisával elkezdtük a terápiázást, és 2017-ben sikeres vizsgát tettünk. Lisa 6 évet dolgozott a Csiga-Biga Alapítvány terápiás kutyájaként, részben az Alapítványnál, de a „munkahelye” a helyi óvoda volt. A Golden groomingot autodidakta módon igyekeztem elsajátítani, amit workshop keretében sikerült elmélyíteni. Kutyáimat magam készítem fel kiállításokra, és ha időm engedi , kennelünkből származókat is szívesen kozmetikázom. A tenyésztéshez szükséges tudást online képzések keretében igyekeztem elmélyíteni, legyen az szaporodásbiológia, genetika, egészségügy, táplálás, vagy kutyakiképzés.
Csak a tudás alapú tevékenységekben hiszek, ezért is jártam végig , alulról építkezve az utat, annak szinte minden stációját, amely elvezetett a tenyésztésig, a kennel alapításig. Lisácska kvalitásai feljogosítottak arra, hogy tenyésztésbe vonjuk , a körültekintő, megfontoltpárosításoknak köszönhetően csodás Utódokat hozott, akik nem csak kiállításokon, hanem terápiás vonalon vagy épp vadászatokon is megállják a helyüket.
Számunkra nem csak a küllem fontos, hanem ugyanolyan fajsúllyal a stabil idegrendszer, és a munkahajlandóság is.
Minden tenyésztés alá vont Kutyusunk rendelkezik a megfelelő szűrésekkel, genetikai tesztekkel, Tenyészszemlével, Képességvizsgával, és természetesen Breeding Licens-el, (Tenyészengedély), valamint számos belföldi és külföldi kiállítási eredménnyel, címmel.
Jelenleg 6 csodás Golden a családunk tagja: Hector, Lisa, Holly, Nice, Jasmine, Finny. Tenyésztési terveink, céljaink megvalósítása mellett azt az elvet valljuk és követjük, hogy csak annyi Kutyus lesz a Falkában, amennyivel családtagként együtt tudunk élni.
Nálunk a tenyésztésből kikerült Kutyusok, megkülönböztetett figyelemben és törődésben élvezik a boldog „nyugdíjas” éveiket. ( …nem ajándékozzuk el Őket, hiszen hozzánk tartoznak). Amikor alom születik, nagyon körültekintően választjuk ki kicsi Kincseinknek a Gazdikat. Csak oda adunk kiskutyát, akik hasonló elveket vallanak, tudják , a kutyás-lét nem csak hobby, hanem életforma, a kutyus pedig családtag. Minden Gazdival szoros kapcsolatot tartunk és folyamatosan segítjük Őket.
Amikor a kiskutyák új családjukhoz kerülnek , az nem valaminek a vége, hanem egy közös út kezdete, ahol én is ballagok velük az úton, nem engedem el a mancsukat sosem. Gazdik és Kutyik mindig számíthatnak rám.
